Színezd át a TeszVeszt!     
Tedd egyedivé az oldalt!    eredeti grafit baba babarózsa baba kék csokoládé retro virágok
Bezár     

Szabó Endre - A szusz - Humorisztikus regény - Grimm Gusztáv, 1888 - Első kiadású könyv!


Licitek: 0
Látogatók: 54
Megfigyelők: 0
(Aukcióazonosító: 2864386922)
Szabó Endre - A szusz - Humorisztikus regény - Grimm Gusztáv, 1888 - Első kiadású könyv! - 6000 Ft - (meghosszabbítva: 2856606074) - Teszvesz.hu kép
Kattints, ha nagyobb méretben is meg szeretnéd nézni a képet! Nagyításhoz vidd az egeret a kép fölé!
További képek:
Ajánlat részletei:

Mutasd meg másoknak is!

Facebook-megosztás Twitter megosztás küldés e-mailben Pinterest megosztás
Vedd meg fix áron:
6 000 Ft

Szállítás és fizetés

Szállítás és fizetés módja Szállítási alapdíj     Érték alapú kedvezmény
Ajánlott levél előre utalással 990 Ft/db     9901 Ft-tól Ingyenes
MPL házhoz előre utalással 990 Ft/db     9901 Ft-tól Ingyenes
MPL házhoz PayPal fizetéssel 1290 Ft/db     9901 Ft-tól Ingyenes

Garancia: Élettartam garancia

További információk a termék szállításával kapcsolatban:
9900 Ft feletti vásárlás esetén a postaköltséget mi álljuk! Minden egyéb esetben a szállítás egységesen 990 Ft. A személyes átvétel lehetősége megszűnt. A postára adás ajánlott küldeményként, a vételár és a szállítási díj beérkeztét követő munkanapon történik. Amennyiben Önnek kényelmesebb, küldeménye Posta Pontra, vagy Csomagautomatába is kérhető. Külföldi cím esetén a mindenkori postai díjak érvényesek.

Termékleírás - Szabó Endre - A szusz - Humorisztikus regény - Grimm Gusztáv, 1888 - Első kiadású könyv!

Cím: A szusz - Humorisztikus regény - Grimm Gusztáv, 1888 - Első kiadású könyv!
Szerző: Szabó Endre
Oldalszám: 222
Kiadó: Grimm Gusztáv
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1888
Kötés típusa: aranyozott amatőr félvászon, márványozott lapszéllel
Leírás: Az illusztrátor kiléte ismeretlen, azonban a szövegközti képek stílusa Mühlbeck Károlyt idézi



Szabó Endre

hirlapíró a Petőfi-társaság tagja, szül. 1849. jún. 3. Nagy-Toronyán (Zemplénm.), hol atyja előbb tanító, később gazdatiszt volt. Sz. már hat éves korában árván maradt, de atyjának barátai gondjukba vették, a gymnasium első három osztályát Késmárkon végezte, hol németül is megtanult, tanulmányait Sárospatakon folytatta, ott végezte a jogot is. Tanuló évei alatt jelent meg Három szatirája, melyek egyikét, a Divatot, országszerte nagy hatással szavalták. Sárospatakon ismerkedett meg Szemere Miklóssal, ki a fiatal költő becsvágyát fejlesztette. iskoláinak bevégzése után Gálszécsen volt joggyakornok, majd önkéntesi évét szolgálta le Kassán, míg végre 1874. decz. a fővárosba juthatott. Szemere Miklós tört neki utat az irodalomban, a Baloldal cz. lapban ismertetve egy hazafias költeményét. Ezentúl a Vasárnapi Ujságban, a Magyarország és Nagyvilágban, a Családi Körben és más lapokban sűrűn jelentek meg költeményei. Sikerei hatása alatt abbahagyta a jogi pályát és az Üstökös munkatársa lett. 1877-ben az akkor alakult Petőfi-társaság megválasztotta tagjai sorába, Jókai Mór pedig megbízta az Üstökös szerkesztésével. E mellett Toldi István Nemzeti Hirlapjának munkatársa lett, 1881-82. pedig a Hon irodalmi és szinházi rovatát vezette. 1882. az Üstökös az ő tulajdonába ment át és e lapnak tulajdonosa és felelős szerkesztője volt. Fordított németből, francziából, de legtöbbet oroszból, többször bejárta Oroszországot. Orosz regények és költemények fordításával új világot tárt a magyar közönség elé. 1880. nőül vette Nogáll Janka , írónőt. Irt essayket a Budapesti Szemlébe (A panszlavizmusról), az Életbe, a M. Szalonba (Nekraszovról, Puskinról és más orosz költőkről), ezenkívül temérdek tárczát a napilapokba és még több aktualis vezérverset az Üstökösbe, munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának, melybe az orosz irodalomra vonatkozó czikkeket írta. Munkatársa a Magyar Hirlapnak.

Czikkei, költeményei a következő hirlapokban, folyóiratokban és albumokban: Figyelő (1876. költ.), Igazmondó (1877. két beszély), Petőfi-Társaság Lapja (1877-78. költ.), Koszorú (1879., 1881-82. költ.), Képes Családi Lapok (1881., 1884-87., 1891. költ és ford. oroszból), Petőfi-Album (Petőfi az oroszoknál), Pesti Hirlap (1889. 188. sz. beszély Turgenyev után, 1898. 248. sz. Tolstoj Nikolajevics Leo gróf), M. Szalon (1891. Maeterlinck Moricz, belga író), Hazánk (1893. 5. sz. Irodalmi kórság: A szimbolizmus), Írók és művészek (1894. költ.), M. Ujság (1896. 321. sz. Irók hiúsága), A Hét (1899. Puskin, A könyvárus és a költő, ford. Nulin gróf), Budapesti Napló (1901. 79. sz. Tolstoj K. Elek, A rabok, ford. 1902. 76. sz. Tolstoj Alexis, A farkasok, ford.), Pesti Napló (1903. 54. sz. Beszéd versről és prózáról), Jövendő (1903. Catullus verseiből, Martialis I-VIII.), Az Ujság (1905. 357. sz. Juvenalis VI. satyrájából), Budapesti Hirlap (1906. 354. sz. Kossuth Lajos Londonban) sat.

Munkái:

1. Három szatira. Sárospatak, 1872.

2. Költeményei. Bpest, 1876. arczk. (Ism. P. Napló 181. sz. esti k., Erdély 34. sz. Uj Idők 32. sz.)

3. Újabb költeményei. U. ott, 1880. (Ism. Hon 77. sz., Koszorú.)

4. Három víg beszély. Humoros versek. Esztergom, év n. (Mulattató Zsebkönyvtár 25.)

5. Hogy jöttek be a magyarok. Irta Lantos Sebestyén diák. Bpest, év n. (Jó Könyvek 20.)

6. Szilágyi és Hajmási. Históriás ének. Irta Lantos Sebestyén diák. U. ott, év n. (Jó Könyvek 33.)

7. A kardos menyecske. Regény. U. ott, 1887. (Pallas Könyvtár II. 3.)

8. Hét szilvafa. Regény. U. ott, 1887.

9. A szusz. Humorisztikus regény. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 20. sz.)

10. Girigáré. Humoreszkek, tréfák, mindenféle bomlott históriák. Irta, nyírta. U. ott, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 4. sz.)

11. Zsebbe való orosz nyelvtan. Bpest, 1888.

12. Sírva vigadók. Szatirikus regény. U. ott, 1889.

13. Bűn és bűnhődés. Dosztojevszkij regénye. U. ott, 1888. (és 1907. U. ott, Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.)

14. Mujkosék kalandjai szárazon és vizen, összeszedte ifj. Kakas Márton. U. ott, 1890.

15. Dalok 1875-1891. U. ott, 1892.

16. Orosz költők. (Műfordítások.) U. ott, 1892.

17. Mujkosék Naptára az 1893. évre. (Az Üstökös Évkönyve.) Szerkeszti ifjabb Kakas Márton. IV. évfolyam. U. ott, 1893.

18. Mujkosék Évkönyve 1895-re. Zsuzsa néni engedelmével közre adják Mujkos Demeter és György. U. ott, 1895.

19. A párbaj. (Csehov regénye.) U. ott, 1896.

20. Mujkosék kalandjai. U. ott, 1897.

21. Vezeklés. U. ott, 1898. (Ism. Nemzet 131., M. Kritika 11. sz.)

22. Népies elbeszélések Tolsztoj Leótól. U. ott, 1899.

23. Négy orosz költő U. ott, 1900. (Ism. M. Nemzet 292., Szegedi Napló 42., M. Szemle 10., 11., sz., Irod. Tájékoztató III. 2. sz.)

24. Zápor. Költemények 1890-1900. (Ism. A Hét 49., Bud. Napló 312., M. Szemle 13., Magyarország 1902. 2. sz.)

25. Gróf Tolsztoj Leo, A sötétség országa. Orosz népdráma 5 felv. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 264-265.)

26. Sírva vigadók. Regény. U. ott, 1905. (Érdekes Könyvtár kiadóhivatala.)

27. Az ördöngősök. Regény. Irta Dosztojevszkij M. Tivadar. Ford. U. ott, 1908. (Előbb a Pesti Hirlapban.)

Szerkesztette a Hunyadi-Albumot (Bpest, 1878.) Szathmáry Györgygyel együtt. (Ism. P. Napló 73, Hon 73. sz., Századok 486. l.)

Álnevei és jegye: Lantos Sebestyén, Pesti Pista, Pesti Lénárt, ifjabb Kakas Márton, Veres barát és Sz. E. (a Képes Családi Lapokban).

Kérdések (az eladóhoz intézett kérdések és válaszok itt jelennek meg)

Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb.

Galéria - további termékek az eladó kínálatából

  Kapcsolódó top 10 keresés és márka