Üdvözöllek a Fórumban!

TeszVesz.hu
TeszVesz.hu fórum
TeszVesz.hu




 
Reply to this topicStart new topic
> Mesemondóversenyre mese
gigi-teszvesz
hozzászólás 2012-11-09 17:40
Létrehozva: #1
  


Újonc
*

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 30
Regisztrált: 2009-06-03 12:03
Azonosító: 13 852 047


 
 
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Végül sikerült találnunk egy aranyos Grimm mesét!
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
Berdus1974
hozzászólás 2012-11-09 13:47
Létrehozva: #2
  


Fórumozó
***

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 327
Regisztrált: 2009-09-16 17:15
Azonosító: 14 758 006


 
 
IDÉZET(encs1 @ 2012-11-09 10:03) *
Ez jobban tetszik:

La Fontaine: A holló meg a róka

Holló úr ült a fatetőn
Csőrébe sajt volt, jókora,
S kit a jóillat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
"Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hizelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.

Kosztolányi Dezső

Az én fiam tavaly ezzel volt második(de ez is verses mese not_i.gif ):
Lupsánné Kovács Eta
A róka és a holló (sokadik változat)


Holló a fa tetején, fentről csak azt látta,
néha felnéz magasra, mesebeli társa.
A furfangos rókának, sajtra fáj a gyomra,
ám a sajt a hollóé, évszázadok óta!

Hangját, tollát dicsértem, hogyan hassak rája?
Ötletekből kifogytam , vigye el a kánya.
Ám a róka ravasz volt, megfordult fejében,
- dicsérem még szépségét, megírom levélben

csodálkozik a holló, titkos az e-mailem!
Honnan tudtad ravaszdi, mi a levélcímem?
Mint mindig, a sajt már is róka előtt landolt,
lejárt szavatossága, és egy kicsit híg volt.

Megkapni volt kihívás, csőröd fogta mint zár,
ismét igaz a mese,velem szóba álltál.
A győzelem volt fontos, sosem tanulsz holló,
sajtod is megtarthatod, a levél meg sztornó.



--------------------
Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit. Nincs szegény édesanya, sem csúnya édesanya, sem öreg. Az ő szeretetük mindig a legszebb az Örömök között. És amikor, úgy látszik, szomorúak, akkor is elég egy csók, amit kapnak vagy adnak, és már minden könnyük csillaggá lesz a szemük mélyén.
Maurice Maeterlinck
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
encs1
hozzászólás 2012-11-09 10:03
Létrehozva: #3
  


Lelkes fórumozó
****

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 1 305
Regisztrált: 2010-06-15 16:22
Azonosító: 17 711 186


 
 
IDÉZET(encs1 @ 2012-11-09 09:59) *
Szia!

A barátnőm anno ezzel nyerte meg a versenyt. (Bár a történetnek szomorú a vége.)

La Fontaine
A farkas és a bárány
Megszomjazott a bari, kiment a patakra.
Hát egy ordas farkas is akkor tévedt arra.

Lejjebb ivott a bárány, a farkas meg följebb,
mégis szörnyű ordasa a bárányra förmedt:

„Hogy mered a vizemet zavarni, te hitvány?”
„Megbocsásson, farkas úr, de hogyan is bírnám –

szólt a bárány csendesen –, hisz kelmed áll feljebb.”
„Szemtelen! Hát illik így velem feleselned?

Most már látom: tavaly is te gyaláztál.” – „Kérem,
farkas uram, de tavaly én még nem is éltem.”

„Nem éltél még? Akkor a bátyád volt!” – „A bátyám?
Nincs is bátyám.” – „Rokonod volt akkor, te bárány!”

„Különben is, kár a szó. Bántott, aki bántott:
kutya, pásztor, egyre megy; én most bosszút állok!”

Azzal magát a szegény bárányra vetette;
széttépte s megette.
(Rónay György fordítása)

Ez jobban tetszik:

La Fontaine: A holló meg a róka

Holló úr ült a fatetőn
Csőrébe sajt volt, jókora,
S kit a jóillat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
"Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hizelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.

Kosztolányi Dezső
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
encs1
hozzászólás 2012-11-09 09:59
Létrehozva: #4
  


Lelkes fórumozó
****

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 1 305
Regisztrált: 2010-06-15 16:22
Azonosító: 17 711 186


 
 
Szia!

A barátnőm anno ezzel nyerte meg a versenyt. (Bár a történetnek szomorú a vége.)

La Fontaine
A farkas és a bárány
Megszomjazott a bari, kiment a patakra.
Hát egy ordas farkas is akkor tévedt arra.

Lejjebb ivott a bárány, a farkas meg följebb,
mégis szörnyű ordasa a bárányra förmedt:

„Hogy mered a vizemet zavarni, te hitvány?”
„Megbocsásson, farkas úr, de hogyan is bírnám –

szólt a bárány csendesen –, hisz kelmed áll feljebb.”
„Szemtelen! Hát illik így velem feleselned?

Most már látom: tavaly is te gyaláztál.” – „Kérem,
farkas uram, de tavaly én még nem is éltem.”

„Nem éltél még? Akkor a bátyád volt!” – „A bátyám?
Nincs is bátyám.” – „Rokonod volt akkor, te bárány!”

„Különben is, kár a szó. Bántott, aki bántott:
kutya, pásztor, egyre megy; én most bosszút állok!”

Azzal magát a szegény bárányra vetette;
széttépte s megette.
(Rónay György fordítása)
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
pink_angels
hozzászólás 2012-11-08 20:30
Létrehozva: #5
  


egy, aki csak néz a Holdra
*********

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 8 207
Regisztrált: 2008-08-23 22:13
Innen: Szárazérparttya
Azonosító: 11 277 422


 
 
IDÉZET(gigi-teszvesz @ 2012-11-08 18:04) *
Kérlek segítsetek! Másodikos kisfiamnak keresek valami aranyos, jól mondható, rövid mesét. A lényeg, hogy MAGYAR népmese és műmese nem lehet.
Köszönöm!

A pók meg a légy
- lett mese


Réges-régen nagyon nehéz volt az ember élete, mert nem tudott tüzet csiholni.
Amint a nap lenyugodott, a földön sötét és hideg lett. Az emberek ugyan tudták, hogy a pokol térségeiben van elég tűz, de oda senki sem merészkedett.
Abban az időben csak egyetlen király uralkodott az egész világon. Akkora hatalma volt, hogy nem csak az emberek fogadtak neki szót, de a vadak és a rovarok is, egyáltalán: a földkerekség minden élőlénye.
Egy nap a király kihirdette, hogy gazdagon megjutalmazza azt, aki leereszkedik a pokolba és tüzet hoz onnan.
Sokan próbálkoztak, de senki sem járt szerencsével: tüzet nem hozott senki.
A király nem csüggedt, tovább biztatott. Összehívta tanácsadóit, és megparancsolta nekik, hogy még csábítóbb jutalmat eszeljenek ki a hős számára, aki tüzet hoz az embereknek.
Sokáig tanácskoztak a tanácsadók, végül is a következő határozatot hozták: Aki tüzet hoz a földre, olyan jutalomban részesül, hogy odaülhet bármikor bárki asztalához.
Mentek is a követek, és megvitték a hírt nemcsak az embereknek, de a vadaknak, a madaraknak és a rovaroknak is. Újból sokan próbálkoztak a veszélyes úttal, de minden hiába. Abból a mélységes-mélyből senki nem tudott tüzet felhozni.
Tudomást szerzett a hírről a pók is. Azonnal munkához látott: kezdte fonni fonalát, amelyiken majd leereszkedik a pokol térségeibe. Amikor aztán elkészült vele, nem szólt senkinek egy szót sem, hanem útnak indult. Oda is ért szerencsésen a pokolba vezető szakadék széléhez. Fonalát erősen odakötözte egy tölgyfa kiálló gyökeréhez és már ereszkedett is rajta lefelé, egészen a pokol fenekére. Megragadott egy égő zsarátnokot, s már igyekezett is felfelé a fonalon. Szerencsésen fel is jutott a tűzzel a földre.
Bár elsőosztályú mászó volt a pók, mégis csak nagyon kimerült, míg olyan mélységből fölhozta a tüzet. Amikor aztán felért, érezte, hogy meg kell pihennie, hogy szundítania kell egyet. Letette maga mellé a zsarátnokot, és lehevert. Csakhogy annyira fáradt volt szegény, hogy mélységes álomba zuhant.
Már megvirradt, az emberek már hajtották ki az állatokat a legelőre, de a pók még mindig aludt. A légy is felébredt, zümmögve szálldosott erre-arra. Egyszer csak valami szokatlan szag csapta meg az orrát. Röptében körültekingetett, egyszerre meglátta az alvó pókot, mellette az égő tüzet!
Mindjárt kitalálta, hogy a pók meghozta a pokolból a tüzet. Azt gondolta: Tudja is az ilyen hétalvó, hogyan kell bánni a tűzzel? Addig alszik itt, míg a tűz majd egészen elhamvad. Elviszem inkább én a királynak, engem úgyis jobban megillet a jutalom!
- Itt a tűz, uralkodóm! A pokolból hoztam, életem kockáztatása árán! - mondta büszkén a királynak.
Nagyon megörült a király. Azonnal elrendelte, hogy a légy tiszteletére gazdag vendégséget csapjanak, és még aznap átadott neki egy írást, amelyen ez állt:
"A tűz megszerzése fejében odaülhet ezentúl a légy bármely asztalhoz. Ez a joga örökös!"
A pók csak alkonyatkor ébredt fel. Körülnézett - hová lett a zsarátnoka? Szaladt ide, szaladt oda, kereste, hiába. Mindenki kinevette. Megbolondult tán? Hiszen már mindenki tudja, hogy a tüzet a légy hozta, méghozzá élete kockáztatása árán!
Amikor ezt a pók meghallotta, csakugyan majdnem megzavarodott. Tele torokkal kiabálta:
- A légy tolvaj! A légy tolvaj! Ellopta a tüzemet! Hiszen én hoztam a pokolból a zsarátnokot! Engem illet a királyi jutalom!
Sokan el is hitték a póknak, de hát mit tehettek? Most már késő, hiszen a légy már írást is kapott hőstettéről!
Ez még jobban elkeserítette a pókot. Kifulladva, botladozva érkezett a király elé, hogy elmondja neki, hogyan lopta meg őt a légy.
A légy ott ült a király jobbján, a legelőkelőbb helyen.
- Hazudik a pók, mint a vízfolyás! - mondta. - Talán látta valaki, hogy hozza a tüzet? Senki a világon!
A király igazságot akart köztük teremteni. Felkérte a pókot, hogy terjessze elő bizonyítékait.
A pók azt állította, hogy a fonál, amelyen a pokolba ereszkedett, még bizonyára ott lóg a szakadékban.
Odamentek hát a király szolgái, de bizony a fonalat nem találták. Valószínűleg kigyulladt a zsarátnoktól, amikor a pók felfelé mászott vele.
Nem tudta a pók bebizonyítani az igazát. Hazafelé menet megátkozta a legyet, és bosszút fogadott egész nemzetsége ellen.
Ettől kezdve fonnak a pókok hálót, hogy fogdossák vele a legyeket. És a legyek élnek a jogukkal: odatelepszenek minden asztalhoz.


--------------------
Én mindenhez értek!
Persze vannak dolgok, amiket még nem próbáltam.





Győzd le a kísértést, hogy kiöntsd a lelkedet bárkinek is, mert utána neked is végig kell hallgatnod őt, és hidd el: te jársz rosszabbul. Hol van az ő baja érdekességben és fontosságban a tiédtől?!

Moldova György
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
pink_angels
hozzászólás 2012-11-08 20:22
Létrehozva: #6
  


egy, aki csak néz a Holdra
*********

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 8 207
Regisztrált: 2008-08-23 22:13
Innen: Szárazérparttya
Azonosító: 11 277 422


 
 
IDÉZET(gigi-teszvesz @ 2012-11-08 18:04) *
Kérlek segítsetek! Másodikos kisfiamnak keresek valami aranyos, jól mondható, rövid mesét. A lényeg, hogy MAGYAR népmese és műmese nem lehet.
Köszönöm!

Ez aranyos. smile.gif

A KIS CSACSI MEG A NAGY NYUSZI
Gárdonyi Géza



- Kelj fel kis csacsi fiam - szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. - Kiviszlek ma a mezőre.
Hopp, felugrik a kis csacsi. Összeüti a bokáját. Jó reggelt kíván a mamájának és kérdezi a fülét vidáman megbillentve.
- Mi az a mező, anyukám?
- A mező - feleli a nagy csacsi - nem egyéb, mint egy nagy-nagy zöld asztal. Olyan nagy, hogy az egyik szélétől a másikig sohase tudod végigenni.
Ez tetszett a kis csacsinak. Táncolva ment az anyja után a mezőre. Amint ott legelésznek, egyszer csak odafut az anyjához a kis csacsi:
- Jaj, de megijedtem.
- Mitől?
- Furcsát láttam.
- Mit láttál?
- Icike-picike kis csacsikat.
- Mekkorákat?
- Mint a fülem.
- Nem lehet az.
- De bizony. Úgy ugráltak, mint a szöcske. Gyere, nézd meg, ha nem hiszed.
Odavezeti az anyját. Hát két kis nyúl ül ott a fű között. Éppen mosakodtak.
- Jaj, mit látok? Mekkora két nyulat látok? - kiáltott a kis nyúl.
- Nem nyulak ezek, te kis csacsi - szólt az öreg nyúl.
Az öreg szamár pedig azt mondta erre a fiának:
- Nem csacsik ezek, te kis nyúl.
És mind a ketten barátságosan néztek egymásra.
Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival és a kis nyuszi a nagy nyuszival.


--------------------
Én mindenhez értek!
Persze vannak dolgok, amiket még nem próbáltam.





Győzd le a kísértést, hogy kiöntsd a lelkedet bárkinek is, mert utána neked is végig kell hallgatnod őt, és hidd el: te jársz rosszabbul. Hol van az ő baja érdekességben és fontosságban a tiédtől?!

Moldova György
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
pink_angels
hozzászólás 2012-11-08 20:19
Létrehozva: #7
  


egy, aki csak néz a Holdra
*********

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 8 207
Regisztrált: 2008-08-23 22:13
Innen: Szárazérparttya
Azonosító: 11 277 422


 
 
IDÉZET(gigi-teszvesz @ 2012-11-08 18:04) *
Kérlek segítsetek! Másodikos kisfiamnak keresek valami aranyos, jól mondható, rövid mesét. A lényeg, hogy MAGYAR népmese és műmese nem lehet.
Köszönöm!

Tehát csak külföldi népmese lehet? Vagy Benedek Elek, Móricz Zsigmond jöhet?


--------------------
Én mindenhez értek!
Persze vannak dolgok, amiket még nem próbáltam.





Győzd le a kísértést, hogy kiöntsd a lelkedet bárkinek is, mert utána neked is végig kell hallgatnod őt, és hidd el: te jársz rosszabbul. Hol van az ő baja érdekességben és fontosságban a tiédtől?!

Moldova György
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
gigi-teszvesz
hozzászólás 2012-11-08 20:12
Létrehozva: #8
  


Újonc
*

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 30
Regisztrált: 2009-06-03 12:03
Azonosító: 13 852 047


 
 
Sajnos most nem lehet verses mese :-( Viszont elmentettem, mert januárban lesz a versmondó és ott lehet verses mesét mondani! KÖSZI
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
Berdus1974
hozzászólás 2012-11-08 19:50
Létrehozva: #9
  


Fórumozó
***

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 327
Regisztrált: 2009-09-16 17:15
Azonosító: 14 758 006


 
 
IDÉZET(gigi-teszvesz @ 2012-11-08 18:04) *
Kérlek segítsetek! Másodikos kisfiamnak keresek valami aranyos, jól mondható, rövid mesét. A lényeg, hogy MAGYAR népmese és műmese nem lehet.
Köszönöm!

Szia!
Nem tudom,hogy verses mesét mondhattok-e,nekem ezzel nyert a lányom másodikos korában.Nagyon édes volt,amikor mondta ezt a népies hangzású kis mesét. yes3.gif
http://www.gyermekversek_es_mondokak.abbce...5123&cim=1#
Üdv:
Betty

A hozzászólást -Berdus1974- szerkesztette a következő időpontban: 2012-11-08 19:52


--------------------
Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit. Nincs szegény édesanya, sem csúnya édesanya, sem öreg. Az ő szeretetük mindig a legszebb az Örömök között. És amikor, úgy látszik, szomorúak, akkor is elég egy csók, amit kapnak vagy adnak, és már minden könnyük csillaggá lesz a szemük mélyén.
Maurice Maeterlinck
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 
gigi-teszvesz
hozzászólás 2012-11-08 18:04
Létrehozva: #10
  


Újonc
*

Csoport: Teljes jogú felhasználó
Hozzászólások: 30
Regisztrált: 2009-06-03 12:03
Azonosító: 13 852 047


 
 
Kérlek segítsetek! Másodikos kisfiamnak keresek valami aranyos, jól mondható, rövid mesét. A lényeg, hogy MAGYAR népmese és műmese nem lehet.
Köszönöm!
 
Go to the top of the page
 
+Quote Post
 

Reply to this topicStart new topic
1 felhasználó olvassa jelenleg ezt a témát (1 vendég és 0 anonim felhasználó)
0 felhasználó: